Mit üzen a szorongásod?

A tagadástól a pánikrohamig: Az én történetem

A szorongás egy alattomos állapot tud lenni, ugyanis annyira hozzá tudunk szokni, hogy már észre sem vesszünk, hogy szorongunk.

Sok évvel ezelőtt azzal a problémával fordultam az egyik segítő szakemberemhez, hogy reszket a kezem. Valójában ekkora a kezem már évek óta reszketett, annyira, hogy a kiskanálból nem tudtam kiszürcsölni a folyadékot, mivel kilötyögtettem. Már az első ülés alkalmával a kineziológusom rávilágított arra, hogy valójában én szorongok. Én? Micsoda? Biztos, hogy nem! Csak az szorong, akinek nincs önbizalma, márpedig én egy tök magabiztos nő vagyok! – típusú gondolatok zajlottak le bennem. A tagadás és a nem szembenézés a valódi problémával végül oda vezetett, hogy pánikrohamaim lettek. És hogyan is indult ez el? Úgy, hogy először csak rászorongtam és végül bepánikoltam egy-egy gondolattól, testérzettől, vagy szituációtól.

Teltek múltak az évek, miután túljutottam a mélypontomon jobban lettem, de az alapszorongás nem múlt el, a kezem továbbra is remegett. Valamint arra is rádöbbentem, hogy annakidején az egóm nagyobb volt, mint a valós önbizalmam. Végül eljutottam egy coach-hoz. A folyamatunk során rájöttem, hogy a szorongásom valójában azért van velem, hogy rámutasson a valódi erőmre, a valódi önbizalmamra. Onnantól kezdve nem utáltam tovább a szorongásomat. Elkezdtem neki hálás lenni azért, hogy velem van, illetve rájöttem arra is, hogy valójában mennyire értékes ember vagyok. Elfogadtam azt, hogy tök oké, ha néha félek és szorongok, vagy elszomorodok attól, hogy nem tudom mit hoz a jövőm. Aztán kitisztul az ég, végig simítja az arcomat a tavaszi napsugár, és tudom, hogy bármi is lesz azt megoldom, még akkor is, ha most épp fogalmam sincs, hogy hogyan. Ez az egész azonban egy folyamat. Nem egyik napról a másikra lettünk barátok a szorongásommal, és a mai napig nem múlt el nyomtalanul az életemből. Azonban, amikor megjelenik, akkor igyekszem elcsendesedni és meghallani, hogy mit üzen nekem.

Ha úgy érzitek, hogy a ti vállatokat is nyomja ez az érzés, ha görcsbe szorul a gyomrotok, gombóc van a torkotokban, reszket a kezetek, vagy éppen lever titeket a víz, akkor ne féljetek segítséget kérni. Meglepődnétek, ha tudnátok, hogy a környezetetekben hányan éreznek hasonlóan, csak nem mernek róla beszélni.

Kezdjünk el erről beszélni, hogy a szorongás ne a gonosz mumus legyen, hanem a támogató belső hangunk!

Hiszek abban, hogy mindannyiunkban megvan a képesség önmagunk fejlesztésére. Azt pedig, hogy mi a legjobb nekünk, legjobban mi magunk tudjuk, csak néha nem halljuk meg a bennünk élő választ. Ilyenkor érdemes segítőhöz fordulnunk, aki támogat minket önismereti utunkon.

Mit üzen a szorongásod?

A tagadástól a pánikrohamig: Az én történetem

A szorongás egy alattomos állapot tud lenni, ugyanis annyira hozzá tudunk szokni, hogy már észre sem vesszünk, hogy szorongunk.

Kezdjünk el erről beszélni, hogy a szorongás ne a gonosz mumus legyen, hanem a támogató belső hangunk!

Hasznos linkek

Kapcsolat